Üdvözöllek a pokolban- Az afrikai e-hulladék rémálom

2015-ben is az első 10 legkelendőbb karácsonyi ajándék között találhattuk meg az elektronikai eszközöket pl: Tv, telekommunikációs eszközök stb. Ennek következményeként és persze az egész éves folyamatos elektronikai kütyü vásárlásaink miatt is, ezek a hulladékok egy idő után hasztalanná válnak számunkra, ezért hulladékként kell kezelni őket.

A legtöbb elektronikai hulladék az Egyesült Államokban és Kínában keletkezik, őket pedig Japán, Németország és India követi. A legkisebb egy főre jutó mennyiségű hulladék az afrikai országokban keletkezik, de megfelelő kezelésük még is probléma.

Ebben a tanulmányban végig szeretnénk követni az E-hulladékok útját, amelyek folyamatosan egyre értékesebbé válnak, azáltal, hogy a különféle nyersanyagok egyre szűkebben lesznek fellelhetőek, a különféle gyártók számára. Ezekbe a különféle elektronikai eszközökbe gyártásukkor, aranyat, rezet, ritkaföldfémeket és egyéb értékes nyersanyagokat építenek be, amelyeket a folyamatos szűkös fellelhetőségük miatt kénytelenek vagyunk az e-hulladékokból visszanyerni.

Ezek fényében, mindenkinek szembe tűnik, hogy az elektronikai hulladékokkal való gazdálkodás bizony nagy üzlet, amelyet már Bill Gates is felismert, amelynek következtében nem csupán egyetlen egy cégbe invesztált, hanem az egész iparágba. 2003 óta ő is részvényes a Cascade Republic szolgáltató cégben. Nemrégiben 27,65 %-ra növelte a részesedését. Republic service a második legnagyobb hulladékbegyűjtő és feldolgozó cégcsoport az USA-ban.  Az RSG. 36.000 munkavállalót foglalkoztat, hogy a hulladékokból ismét nyersanyag legyen. A vállalkozás éves 8 milliárd dolláros bevételt tud magáénak.

Már 2001-ben 40 millió Pc landolt a kukákban, az USA-ban. Az Oka az elektronikai hulladékok termelésének, hogy egyre több a felhasználó és a termékek életciklusa egyre rövidebb. 2007-ben beharangozták az első iPhone-t, azaz az okostelefon korszakot, és ez lett az összes következő okostelefon-generáció alapja. Ekkor kezdődött meg a csúnya kinézetű (CRT vagy képcsöves) monitorok és nehéz tévék plazma-monitorra és plazmatévére való kicserélése.

2001-es adatok szerint. 53% körül volt az otthoni számítógép felhasználók aránya, és 56% rendelkezett mobiltelefonnal. Az internet kapcsolat ekkor kicsivel több mint a háztartások negyedébe (27%) volt. noshát, a 2014-e számok azt mutatják, hogy a háztartások 78,8%-ban van internet csatlakozás. Mobiltelefon, okostelefon aránya 2014-ben 93,6%. Asztali számítógép már 87%-ban megtalálható a háztartásokban. A technikai fejlődés mindig gyorsul és gyorsul. És egyes fölöslegessé vált eszközök gyorsan a kukában végzik.

 

A világon annyi elektronikai hulladékot termelünk, amennyit azelőtt sohasem.

 

A probléma minden évben csak növekszik. Az egész világon termelt elektronikai hulladékhegy a 2014. évben  41,8 milliárd tonnára emelkedett, ami egy új rekord. Több millió mérgező hulladék utazza át az egész világot, de hol a vége?

Az új EU-s Irányelv szerint: 2016-ig legalább a keletkező elektronikai hulladékokat be kell gyűjteni és, amennyiben lehetséges, újrahasznosítani is kell, 2019-ig az imént említett kvótát 65 %-ra növelni kell. Ez idáig is sok elektronikai hulladék keletkezett, még akkor is, ha nem volt megengedett a háztartási hulladékokkal történő együttes begyűjtése. Mi történik az eszközzel, amely újrahasznosításra lett leadva?

GPS-es hajtóvadászat: Hol landol a hulladékká vált televízió az újrahasznosító telep után? Hetekig követi a riporter egy jeladóval felszerelt eszközt. (Az esetet egy német riporter még 2014. nyarán vizsgálta.)

A TV hulladékot a keletkezés helyén kell újrahasznosítani. De valóban így történik? Christian Salewski több TV-t GPS vevővel szerelt fel, és lélekszakadva elindult a hajsza, ezzel elvezetve őt a hulladékbegyűjtőktől a gyanús közvetítőkig, A Hamburgi kikötőből, Afrikába.

Évente az iparosodott országok 30-40 millió tonna e-hulladékot termelnek, többek között számítógépeket, mobiltelefonokat, televíziókat és háztartási gépeket. Ezek 75%-a nem a hivatalosan úton kerül a hulladékudvarba, majd gyakran ezeket Indiába, Kínába, vagy Afrikába szállítják illegálisan. Az illegális e-hulladék kereskedelem (export) milliárdos üzlet, ami sok ember életét és egészségét lerombolhatja.

 

77 napon át tartott a hulladék útja, amikor is egy észak Ghánai mesterséges víztározóba került.

 

A hulladékká vált Tv-t több 1.000 kilométeren, az óceánon át szállították, magas költségen.  Kinek hasznos az, hogy a német hulladékot külföldre szállítsa, Ki profitál ebből?

A hulladékok útja Hamburgból indult el, és egészen Temaig (Ghána fővárosától Accrától 25 km-re található kikötő) tartó hosszú út után pakoltál ki. Ide érkezett a konténer, majd Accrába a fővárosba vitték. Utána tovább vitték a világ 10 legmérgezőbb helye között nyilvántartott Agbogloshie (Ghána) szemétlerakóba.

Fuvarozók és az afrikai „kereskedők”, szakosított hajózási vállalatok, a hulladékkal keresnek pénzt szintúgy, mint a szállítmányozó cégek, a közvetítők, a „e-hulladék bontó műhelyek” Accrában.  Ennek a vége pedig, hogy többnyire fiatalokból álló (gyakran gyerekek) „csapat” teremt értéket az e-hulladékokból. Itt választják szét a tv-ket egy kalapáccsal, abból a célból,  hogy a benne rejlő tekercshez hozzájussanak,  a szigetelő anyagot leégessék, valamint a kábel héját a réztől elválasszák, mindezért kapva, átszámolva kb. 50 centet.

Kb. 500 konténernyi e-hulladékhoz jut hozzá Ghána havonta. Karácsony táján, amikor az európaiak a régi eszközeiket kidobják, mert újat kaptak ajándékba, ez a szám az 1000-ret is elérheti.

Accrának (Ghána fővárosa), van egy Agbogbloshie nevezetű városrésze, amely valaha egy zöld zöld övezet volt a Korle-Lagúna mentén.  2013-ban a Blacksmith intézmény (környezetvédelmi szervezet) A világ fertőzött helyei közé választotta, valamint a nyomornegyedek közé visszasorolta. Ezt a helyet tartják Afrikában legmérgezőbb szemétdombnak.

 

Mi a legolcsóbb megoldása Európának arra, hogy  a jóléti társadalom nem kívánatos e-hulladékot termel.

 

Agbogbloshieban naponta tonnaszámra landolnak, különféle műanyagok, e-hulladékok, az egész világból, mint használt áruk, annak céljából, hogy az adott országok az ártalmatlanítási költségeket elkerülje, amelyek jó pár hulladéknál felmerülnek. Ez az  olcsóbb megoldás a Tv-kre, hűtőszekrényekre, Számítógépekre, mobiltelefonokra stb. „kiváló”, és teljes mértékig valóság. A jóléti e-hulladékok, amelyek az afrikai, ázsiai, (túlnyomórészt) gyerekek és fiatalok által lesznek kibelezve, annak céljából, hogy ócskavasat (pl, Alumínium, vas, rezet) kinyerjenek belőle. A haszon csupán néhány cent, amikor a kereskedőnek eladják, hogy az a nagykereskedőn keresztül azt vissza exportálja az iparosodott országokba.

 

Mérgező Lángok és Füstfelhő a szemétdomb felett

 

Agbogbloshieban a feldolgozási „technológiák” következtében keletkeznek mérgező lángok, valamint fekete füstfelhő keletkezik a szemétdombon, amely a város felé húzódik: Ez a művelet a nyersanyagok kinyerése miatt történik: Az elektronikai hulladékok egy részét nyílt lángba teszik, így megolvadnak a műanyagburkolatok és a kábel, amellyel az áhított nyersanyagok, kitermelődnek. A maradék elég, gyakran ez sorsa az éghető anyagoknak és a hűtők szigetelőanyagainak.

Ghánában ugyan van egy tankötelezettség, de ahelyett, hogy iskolába mennének a gyerekek, sokan dolgoznak egész nap a szemétdomb szennyezett talaján. Bőrbetegségek, légzési nehézségek, szív és érrendszeri problémák, a mérgezés következményeként napirenden vannak.  Nem csak az emberek lesznek mérgezettek, hanem a környezet is erősen érintett. A halpusztulás sem ritka Accra partjánál.

 

Egy jövedelmező tevékenység a fekete hulladék kereskedőknek

 

Napjainkban számos nemzetközi és nemzeti szabályozási eszköz van a hulladékok exportjának ellenőrzésére. Például az 1989 márciusában létrehozott és 1992. május 5-én hatályba lépett Bázeli egyezmény (Az országhatárokat átlépő veszélyes hulladékok szállításáról, ártalmatlanításáról szóló egyezmény) Az európai unió ezalatt az összes tagállamának hulladékszállítási rendeletét átalakította, amit 2006-ban az európai közösségen keresztül hozott létre. Ehhez hozzá jön a számos EU-s irányelv az elektromos és elektronikai eszközökről.

A hamburgi kikötő az antwerpeni és a rotterdami mellett fontos európai berakodási helye az e-hulladékoknak, mint a használt autók kiegészítése, amely nagy hajózható konténerekben történik. Ezek a konténerek arra várnak, hogy hosszú úton Nyugat Afrikába, Indonéziába, vagy Indiába jussanak.

Roncsautókat már évek óta a hamburgi kikötőn keresztül exportálnak Afrikába. A bajt leginkább a tartalmuk okozzák. Sokat teli pakolnak tv-vel, számítógéppel, és hűtővel. Majd ott újra felbukkannak az eszközök a törvénytelen szemétlerakókon és az úgynevezett nem formális újrahasznosító telepeken. Ezen a helyen méter magasan tornyosul az összezúzott kijelzők és a kizsigerelt Pc-k. Sűrű fekete Füst marja az orrot és a szemet. A védetlen munkaerő- köztük sok gyerek- összetöri az eszközök házát, kalapáccsal, megszabadítja a rézkábelt nyílt tűzbe a burkolatától, vagy leolvasztja az értékes fémeket a Nyomtatott áramköri lapokról. Ezáltal lesz többek között égésgátlóktól és nehézfémektől mentes, ez egy magas egészségügyi veszély, továbbá egy erős terhelés a levegőnek és a talajnak.

 

Afrikában – közvetlen újrahasznosítás Afrikában- az elektronikai ipar nagyvállalatai üzemeket építenek az ENSZ védelmével.

 

2014 közepétől megerősíti a számítógép óriás (Dell) az e-hulladékokkal történő bánásmódját Afrikában, Ázsiában és latin Amerikában, egy a szövetségi államok ipari fejlesztési szervezetének szövetségével (UNIDO) azzal a céllal, hogy  a fejlődő országok és a reform államok  fenntartható ipari fejlődését támogatja. A feltételek szerint egy 5 éves szerződés jön létre mindkettő szervezet együttműködésében arról, hogy létrehozzák a számítógépek, tv-k és egyéb elektronikai eszközök bontásához szükséges létesítményeket, ezzel védve az ott élők egészségét, valamint a környezetet.  A megállapodás kiépít egy programot, ahogy a csúcstechnológiával rendelkező vállalatok a múlt évben Nairobiban Kenyában elhatározták. Ők ki fognak építeni egy új regionális elektronikai hulladék feldolgozó létesítményt, amelynek meg kell védenie az érdekelt közösséget a szennyeződésektől, amelyek a következő veszélyes anyagokból, mint az ólom, cadmium, beryllium és egyéb erősen mérgező komponensekből állhat. Továbbá ezzel teremtenek néhány új munkahelyet az alábbi területen. Mennyi pénzt lehet vele keresni, mutatják a Dell következő számai.

A Dell vállalati célja, hogy 2020-ig 2 milliárd értékben az elhasználódót elektronikai berendezéseket felújításra, újrahasznosításra, hasznosításra visszagyűjtsenek. Egy tanulmány 2013-ban említette, hogy az egész iparágnak 620.000.000. font értékben kell visszagyűjtenie (ez az előző év duplája). A kollektív. Az együttes éves cél 2016-ban 1 milliárd angol font.

2014 szeptemberében a Dellnek  át kellett  vennie a felelősséget az Amerikai környezetvédelmi ügynökségtől. A dell együtt dolgozik a Best Buy-al, LG-vel, Panasoniccal, Samsunggal, Sonyval, a sprinttel és a staplessel. A kérdés az, hogy elsőnek az e-hulladékot Afrikába viszik, hogy ott feldolgozásra kerüljön, és ez lenne az együttműködés az UN-el? Miután az komputer óriás a Dell már több elektronikai nagyvállalattal együtt elhelyezkedett Afrikába, sok millió dollárt fektetett az újrahasznosítási programba, az Ericsson pl. Beninben van jelen. (Ericsson egy svéd vállalat, amely Stockholmban székel és évente 6,3 milliárd Euro bevételt generál és legfőbb üzletágai a mobiltechnológia, internet, multimédia kommunikáció és telekommunikáció. Az MTN Benin szintúgy foglalkozik telekommunikációval.

Mindkettő vállalatnak van egy bevezetett gyűjtőhelye, ahol az E-hulladékot egy 20 lábas konténerbe Cotonouba (benin) gyűjteni tudnak. Innen ezek után az elektronikai hulladék egy engedéllyel rendelkező újrahasznosító partnerhez kerül Durbanba (Dél-Afrika). Itt minden feltétel adott az e-hulladékok megfelelő ártalmatlanítására, feldolgozására.

Dél-Afrikában a következő évben egy az elektronikai hulladékok újrahasznosítására megnyitnak egy centrumot, közreműködve a környezetvédelmi minisztériummal karöltve. Ez az első feldolgozó üzem ebből a fajtából Dél-Afrikában. Mindenesetre senki sem fogja vitatni, hogy a világ lassan és feltartozhatatlanul megfullad az elektronikai hulladékokban.

Az egyesült nemzetek környezetpolitikája szerint, továbbra is az Afrikai, Ázsiai országok, mint Nigéria, Ghána, Kína, Pakisztán, India és Vietnam továbbra is az E-hulladékok rémálma marad, mivel ez egy óriási üzlet. A nem legális e-hulladék kereskedelmének értéke évente 410 milliárd dollár. Egyébként a mobiltelefonok és számítógépek a legnagyobb veszélyforrások, amelyek 41 millió tonna e-hulladék halmot okoznak. Ezek a hulladékok halált okozhatnak, mivel tartalmaznak mérgező anyagokat, mint az ólom és higany. Az eldobott elektronikai eszközök, a következő években gyarapodni fognak, és az alumínium és réz keresett nyersanyag lesz, így ezalatt a világpiaci árak magasan maradnak, ezzel elősegítve az E-hulladék exportot, amely miatt a problémába változás nem várható, azaz a kereskedelem az elektronikai hulladékokkal továbbiakban is működni fog. Úgy tudunk hatást gyakorolni, az e-hulladékok fekete kereskedelmére, ha az elhasználódott régi, és hibás gépeinket, engedéllyel rendelkező hulladék-feldolgozóknak, vagy a gyártónak adjuk le. Ezalatt a kereskedők elkötelezettek a kis elektronikai eszközök ingyenes átvétele iránt, és a helyes feldolgozás mellett.

A Radikális intézkedések Ugandában is megmaradtak, mivel ott a használt számítógép import meg lett tiltva, függetlenül attól, hogy az működik vagy sem. Továbbá Ghánában is támogatja a környezetvédelmi hatóság az e-hulladék import betiltását. Az Afrikai Kormányoknak, létre kell hozni törvényeket és törvényes alapfeltételeket kell teremteniük. Mindenekelőtt kiemelten megvalósítani ezt az e-hulladékok válogatásában és újrahasznosítási rendszerében.

A legszegényebbek ez már szorongást vet fel, mivel ha nem jön több e-hulladék Ghánába, akkor elveszítik megélhetésüket. Miután az ipari országok a múltban és napjainkban is sikeresen kifosztották Afrikát, és ezt tovább is folytatják, akkor a mindig lesznek „innovatív megoldások”, hogy az afrikai népességet a továbbiakban is károsítsák.